A tejfogyasztás leállása miatt kimaradt kalciumfogyasztást próbáltam mák- és szezámtejel pótolni, ilyen tartalmú kenyerekkel, illetve most a fetás kence révén. Mivel ezeket sem ettük, ittuk azért napi szinten, picit jobban oda kellett erre is figyelni. Az egyik italreceptnél figyeltem fel a mandula és szezámmagból készült tejre, és akkor jött az ötlet! Akár minden maghoz tehetnék szezámot, így a kalciumbevitelre is jobban odafigyelhetnék. Na innentől jött a magtejek új generációja nálam. Minden második beáztatott magtejemhez a 100g mag mellé 20g szezámot is teszek. A köztes napokon simán élvezem a magtejeket.
Mostanra már rengeteg maghoz kipróbáltam a szezámot, és még kellemesebbé, intenzívebbé tette az ízeket. Mandulával, dióval, makadámdióval, tökmaggal, pisztáciával. Az arányra sem figyelek már annyira szigorúan, például a pisztáciát 60grammos kiszerelésben vettem, azt egészítettem ki a szezámmaggal 120grammra.
A köztes napokon pedig vagy sima egykomponensű magtejet használok, vagy vegyítek többfélét, amiből éppen kevés maradt. Finomak így is keverve, és ami extra jó benne, hogy még jobban ki lehet használni egyes magok jó tulajdonságait. Receptem nincs igazán rá, mert tényleg elég adhoc, ami a polcon van azt áztatom.
És nemcsak ízben, de matematikailag is frissítően hat az újfajta magtejek szénhidrát tartalmának kiszámítása. Az én szezámom a 10-es CH tartalmával némelyiket picit megdobja, de annyira azért nem tragikus.
Szezámos pisztáciatej a magok beáztatása előtt |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.